A masszázsról általában
Az emberi érintés egy ösztönös kommunikáció, amivel érzéseket közlünk, jobb közértzetet teremtünk vele, végső soron nyugtató és feszültségoldó hatása van.
A masszázs évszázadok óta az emberi jólét elősegítésének
egyik eszköze, a munkával és a mindennapi teendőkkel járó stressz, feszültség
oldásának egyik legjobb módja.
A kezelés következtében izmaink pihenni tudnak, tápanyagot tudnak felvenni,
regenerálódnak, mi pedig könnyebbnek érezzük majd magunkat -
zavartalanul merülhetünk bele a munkánkba - kevésbbé leszünk
feszültek, könnyebben viseljük a stresszes helyzeteket.
Mi a masszázs célja?
A masszázs célja az izomzat vérellátásának fokozása (ezáltal friss tápanyag kerül az izmokhoz), az izomzat kondícionálása, erősítése (keveset mozgó) egészséges embereknél, de a sportolást, mozgást nem helyettesíti.
A fájdalom ördögi körének megszakítása, szövetek keringésének javítása, anyagcsere fokozása, izomfájdalom oldása, és végeredményben a szervezet általános állapotának javítása.
A fájdalom ördögi köre (circulus vitiousus):
- A fájdalom ellen az izmok megkísérlik az azt kiváltó mozgásokat blokkolni, ami miatt izomfeszülés alakul ki.
- A feszes izmok között a nyomás alá kerülő erek beszűkülnek, a környező szövetekben oxigén- és tápanyag-ellátási zavar lép fel.
- Az elégtelen oxigén ellátás és az anyagcseretermékek felhalmozódása fokozza a fájdalmat, így az izomfeszülést is.
Ezt próbálja oldani a masszázs.
Milyen hatása van a masszázsnak?
Hatása élénkítő, frissítő, ezzel együtt nyugtató, lazító, és fájdalomcsillapító is lehet a masszázs. Kezelés során az elhalt hámréteg ledörzsölődik, a bőrben lévő erek kitágulnak, ami gyorsabb anyagcseréhez vezet, amitől a bőr hamarabb regenerálódik, javul a rugalmassága.
A gyorsabb anyagcsere mellett a szervezet "pihenni tud": csökken a vérnyomás, a szív könnyebben dolgozik. Az izmokban futó erek kitágulnak, az anyagcsere következtében a salakanyagok távoznak az érintett helyről, amitől az izomfáradság, izomláz megszűnik. A masszázs az izmok funkcióját akár 3 vagy 7 szeresére is javíthatja, ezzel együtt a rugalmasságukat, és összehúzódó képességüket is.
Rendszeres
masszázs mellett fenntartható az izomzat rugalmas állapota, emiatt a sérülések esélye sokkal kisebb lesz, az izmok teljesítőképessége pedig fokozódik.
A masszázs nem csak a testre hat jótékonyan, hanem a szellemre, lélekre is /és ez fordítva is igaz/. Egy 60-90 perces masszázs során nyugtató, pihentető élményben lehet részed.
A masszázs (rövid) története
A masszázs szinte egyidős az emberiséggel. A masszázst és a kézrátételt a történelem előtti időkben a sámánok és gyógyítók már alkalmazták különböző kultikus és gyógyító rítusok során.
A legrégebbi írásos adat az ókori Kínából származik az ie. 2700 körül kiadott "a sárga császárok belső orvoslásának klasszikusai" című könyvben. Ez a könyv a tradicionális Kínai orvoslás legelső írásának tekinthető.
Hippokratész (i.e. 460-377) a szervezet egészséges működéséhez szükségesnek tartotta a friss levegőt, a megfelelő táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és masszázst. Jól ismerte a gyógyfürdő és ivókúra gyógyhatásait. A krónikus betegeknek fürdőt és masszázst javasolt, szükségesnek tartotta hozzá a mozgást. A masszázs görög elnevezésének szószerinti fordítása gyúrást jelent.
Kr.e. 199-130 között a Római Birodalomban Galenus folytatta Hippokratész munkásságát. Az "Egészség megóvásáról" szóló munkájában kifejtette, hogy a természet maga gyógyít, az orvosnak csak meg kell találnia a megfelelő gyógymódot és segítenie kell.
Mátyás király udvarában úgynevezett "dögönyözők" voltak, akik mindenféle képzettség nélkül végezték munkájukat.
A klasszikus svédmasszázs fogásait P.H. Ling (1776-1839)
vívómester és tornatanár alakította ki. Munkásságát Amsterdamban Metzger
(1839-1901) folytatta, összegyűjtve az eddigi tapasztalatokat.